Mennyire igaz is, amit LaVey ír erről:
"Everyone is looking for a shortcut, an easy way, a system. No one knows this better than Satan. Everybody wants to get something for nothing."
A Necronomicon és társai
Napjaink egyik legismertebb okkult témájú könyve a Necronomicon, amivel Howard Phillips Lovecraft, amerikai író műveinek köszönhetően kerülhetett kapcsolatba a nagyközönség. A történetek álmodozó rajongói abban a hitben, hogy valóban létező könyvről van szó, addig nyaggatták a könyvkereskedőket, míg az élelmes kiadók valóban elkészítettek és piacra dobtak Necronomicon című, a lovecrafti mítosz elemeit felelevenítő tartalmú kiadványokat.
Bár a könyv csupán kitaláció, a sátáni mágiában az arra fogékonyak mégis hasznosíthatják az intellektuális felszabadító kamrában inspirációként, hiszen ezen a helyen és szellemi állapotban, amikor a mágus a szertartás idejére tudatosan félreteszi a racionális értékrendjét, gyakorlatilag minden és bármi fantáziaserkentő erejű lehet, az egyéni érdeklődési körnek és az elérni kívánt célnak megfelelően. Hallottam olyan védelmi/pusztító rituáléról, amihez patrónusként nem mást, mint Dredd bírót választották, és a hatás nem is maradt el.
Akadnak azonban, akik a Necronomicont komolyan veszik. A legtöbbjük általában nem vitatja, hogy a tulajdonképpen bármelyik könyvesboltban beszerezhető, Necromonicon című kiadvány nem autentikus, de úgy tartják, hogy a közkézen forgó példányok jószándékú cenzúrán estek át, és ezért nem működnek az ismertetett varázslatok, ám szentül hiszik, hogy valahol, talán éppen a Vatikán titkos könyvtárában megvan a „valódi” Necronomicon.
Természetesen Lovecraft kreálmánya nincs egyedül, és bárki, aki veszi a fáradságot, hogy okkult témájú könyvek után kutasson, hamar találhat kedvére valót a tetszőlegesen hozzáférhető, bőséges palettán, hiszen az egyiptomi, tibeti, azték, maya, sumér, akkád, vagy éppen az atlantiszi kultúra legtitkosabb gyümölcsei mind elérhetők legalább az interneten.
Mit remélnek azok, akik keresik és olvassák ezeket a könyveket, sőt, a bennük leírtakat komolyan véve megpróbálják a megismert tudást alkalmazni? Pénzt? Sikert? Ha ezek az elérni vágyott eredmények, vajon miért nem próbálkoznak inkább modern pénzkeresési és életviteli útmutatókkal? Netán arról lenne szó, hogy aki túlvilági lényektől vár segítséget, az valójában nagyon is tisztában van azzal, hogy képtelen a mindennapi világban érvényesülni, ezért amikor fohászaira mégsem reagál a démonok és elfeledett ősi istenek serege, azonnal meglegyen a bűnbak, és nyugodt lelkiismerettel hazudhassa magának, hogy „én mindent megpróbáltam”?
Érdekes, hogy az ezoterikus, misztikus világra mennyire jellemző a kisstílűség, a mindennapi életbeni sikertelenség, a pénztelenség, amit persze az érintettek igyekeznek kimagyarázni azzal, hogy ők nem gyűjtenek evilági kincseket, de ilyenkor vajon hová rejtik az „ahogy odafent, úgy idelent is” elvét?
Ha itt sem megy, mire számítanak odaát?
Kommentek (12)
A cikkhez kommentet lehet írni. Ehhez nem szükséges regisztrálni, de a regisztrált neveket csak tulajdonosaik használhatják.
Természetes(nek kellene lennie), hogy az emberek a lehető legegyszerűbben, és leghatékonyabban próbálják elérni céljukat, oldják meg a felmerülő problémákat. Ez a mentalitás viszi előre a civilizációt.
A Necronomikon esetében viszont én inkább a kíváncsiságra tippelnék, mint mozgatórugóra, mivel a célközönsége tipikusan olyan tinédzserekből kerül ki (a Lovecraft rajongók mellett), akik vevők bármilyen misztikus dologra. A rejtett tudásra, amellyel jobban megismerik az univerzumot, és nem olyan nehéz olvasmány, mint a fizika tankönyv. Mivel pedig ennek a könyvnek „jó” híre van, hiszen mindenki hallott már történeteket, amikben eme mű segítségével hajtottak végre sikeres varázslatokat, logikus választásnak tűnik kezdő kis felfedezők számára, akik valamiféle exkluzív tudásra, „természetfeletti” élményre vágynak.
A Necronomikon esetében viszont én inkább a kíváncsiságra tippelnék, mint mozgatórugóra, mivel a célközönsége tipikusan olyan tinédzserekből kerül ki (a Lovecraft rajongók mellett), akik vevők bármilyen misztikus dologra. A rejtett tudásra, amellyel jobban megismerik az univerzumot, és nem olyan nehéz olvasmány, mint a fizika tankönyv. Mivel pedig ennek a könyvnek „jó” híre van, hiszen mindenki hallott már történeteket, amikben eme mű segítségével hajtottak végre sikeres varázslatokat, logikus választásnak tűnik kezdő kis felfedezők számára, akik valamiféle exkluzív tudásra, „természetfeletti” élményre vágynak.
Gondolod hogy az okkult tudásra szomjazók képviselik a civilizációt előrevivő emberfajtát? Itt nem a hatékonyság kereséséről hanem lustaságról, ábrándok kergetéséről van szó az itt és most cselekvés helyett. A LaVey-idézetet tartalmazó írás is arra figyelmeztet, hogy "pontosan annyit hozhatsz ki az életedből amennyit beleteszel". Vagyis nincsenek minden problémát megoldó rendszerek, nincsen könnyebbik út.
Gondolod hogy az okkult tudásra szomjazók képviselik a civilizációt előrevivő emberfajtát?
Azt gondolom, hogy el kellene olvasnod még egyszer a hozzászólásomat, ugyanis elég világosan kifejtettem, hogy a Necronomicon olvasóközönsége pont hogy nem abba a kategóriába tartozik.
Ami a könnyebb út keresését illeti, azt szintén félreértetted. Az adott problémákra kínált újszerű, az eddigieknél hatékonyabb megoldás viszik előre a civilizációt. (És adott esetben kellemes megélhetést jelentenek kidolgozójuknak és családtagjaiknak az illető halála után még 70 évig.)
[hu.wikipedia.org]
Ez nem azt jelenti, hogy várjuk a szánkba repülő sült galambot, hanem azt, hogy a körülmények helyes felmérésével, és megfelelő stratégia kialakításával sokkal kevesebb energia befektetéssel is meglehet oldani egy problémát, mintha hibás, vagy kevésbé alkalmas stratégiát alkalmaznánk, esetleg túlbonyolítanánk a problémát.
Nyugi, nem értettem félre semmit :) A Necronomicon fikarcnyit sem érdekel, amit írtam az az okkult cuccokra vonatkozik általában. Ha te találkoztál már ezen a területen olyan találmánnyal, ami bárki családjának kellemes megélhetést biztosított akár csak 69 évig, jelezd. De gyanítom hogy te sem az okkultista újítókat véded, és csak ennyi volt a félrerértés.
A Necronomicon-hoz készült egy nagyon jó cáfolat annakidején, amiben rávilágítanak nemcsak a nyelvi hibákra, de a különböző istennevek keveredésére is. Több helyütt mitológiában nem is ismert neveket tartalmaz, a szertartások szövegei egymerő zagyvaságok, míg a sötét hangulat, ami az "Őrült Arabot" körbeöleli már-már nevetséges.
A Vatikánban számtalan titkos és tiltott könyv leledzik, elzárva a külvilágtól... elvileg... ahogy UFO-k is élnek köztünk... nos, azt hiszem érthető a hasonlat ;)
Mekkora ötlet!!! Nos, ilyen az, amikor valaki a saját elképzeléseihez alakítja a mágiát és kreativitását nem zárják kalitkába különböző begyöpösödött dogmák, szabályok... Nekem tetszik :)
WS
A Vatikánban számtalan titkos és tiltott könyv leledzik, elzárva a külvilágtól... elvileg... ahogy UFO-k is élnek köztünk... nos, azt hiszem érthető a hasonlat ;)
Hallottam olyan védelmi/pusztító rituáléról, amihez patrónusként nem mást, mint Dredd bírót választották, és a hatás nem is maradt el.
Mekkora ötlet!!! Nos, ilyen az, amikor valaki a saját elképzeléseihez alakítja a mágiát és kreativitását nem zárják kalitkába különböző begyöpösödött dogmák, szabályok... Nekem tetszik :)
WS
Nagyjából igen. Persze a széles látókör itt sem árt. ;)
Erősen kétlem, hogy bárki is a Necronomicon tanulmányozásával érne el tudományos áttörést, de azért ne feledd, hogy
Annak idején az alkímiát is mágiának tekintették, ma pedig már, kémia néven, levetkőzve az oda nem illő, irreális részeket, komoly tudományág, ami fontos szerepet játszik mindennapjainkba.
Az amit ma mágiának tekintünk persze meglehetősen távol áll még ettől (ezért is mágia, bár ezt inkább egy megfelelő fórumtémában kellene kibeszélni), viszont működik, és egyáltalán nem gond ha az ember beveti céljai érdekében, mindaddig, amíg szem előtt tartja az egyensúlyfaktort.
Erősen kétlem, hogy bárki is a Necronomicon tanulmányozásával érne el tudományos áttörést, de azért ne feledd, hogy
ahogyan Arthur C. Clark írta, de a Sátáni Bibliában is szerepel más megfogalmazásban.Minden kellőképpen fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától.
Annak idején az alkímiát is mágiának tekintették, ma pedig már, kémia néven, levetkőzve az oda nem illő, irreális részeket, komoly tudományág, ami fontos szerepet játszik mindennapjainkba.
Az amit ma mágiának tekintünk persze meglehetősen távol áll még ettől (ezért is mágia, bár ezt inkább egy megfelelő fórumtémában kellene kibeszélni), viszont működik, és egyáltalán nem gond ha az ember beveti céljai érdekében, mindaddig, amíg szem előtt tartja az egyensúlyfaktort.
Egy időben én is azt hittem, hogy az őrült arabos story igaz :)
Pedig igény az tényleg lenne egy nagy hatalmú, sötét, mágikus könyvre.
Pedig igény az tényleg lenne egy nagy hatalmú, sötét, mágikus könyvre.
Ha olyan könyvet szeretnél, amit (egy) őrült arab írt, szerencsés helyzetben vagy.
A könyv címe: Korán.
A könyv címe: Korán.
Pedig igény az tényleg lenne egy nagy hatalmú, sötét, mágikus könyvre.
Biblia? A legtöbbnek fekete a borítója, és tényleg varázslatos, hogy mennyi ember hiszi el, mindazt, ami benne áll, ráadásul mind ész nélkül engedelmeskednek neki (legalábbis ennek vagy annak a részének, ízlés szerint), úgyhogy a hatalom is kipipálva.
Ami pedig az ilyen könyvek felhasználását illeti, szerintem sok író és filmrendező akad manapság, akik jobban meg tudják ihletni az embert, mint akárhány poros zagyvaságokból összeollózott "grimoire".
És mennyi véres szertartás van benne!
2009. június 26. 22:39
Trevian
Regisztrált: 2008. november 1.
Kommentek: 19
Karma: 7
A feltett kérdések pedig inkább költőiek, ha jól látom :)