Legelj csak!
A pszichoaktív drogokat, a kábítószereket ősidők óta ismerik és alkalmazzák különféle célokra.
E szerek készítése, használata és kereskedelme szigorúan szabályozott, esetenként tiltott, bár az sem ritka, hogy itt-ott engedményeket vezetnek be. Bizonyára mindenki hallott már a liberális hollandiai marihuána-törvényről vagy éppenséggel arról, hogy Magyarországon újabban bárki főzhet pálinkát. Bizony, a hatásukat tekintve drognak számít az alkohol, a koffein vagy a nikotin is, ezért megállapítható, hogy a társadalom bizonyos drogokat tolerál vagy akár normálisnak tekint, míg másokat tilt.
Egyesek az úgynevezett könnyű drogok liberalizációját szeretnék elérni. Ügyük érdekében pártoló egyesületeket hoznak létre, és olykor tüntetéseket is szerveznek. Állításuk szerint az általuk kedvelt marihuána – tolvajnyelven: fű – elszívása nem, vagy sokkal kevésbé káros, mint az olyan – szinte szabadon hozzáférhető – szerek használata, mint az alkohol vagy a nikotin.
Lehet, hogy ebben igazuk van.
Én magam sosem próbáltam egyetlen tiltott szert sem. A cigarettát, pipa- vagy szivarfüstöt elviselem ugyan, de miután tizenévesen elszívtam egy szál Sopianae-t, és abban semmi élvezetest sem találtam, ezzel sem élek. Az alkoholos italok többsége egyszerűen nem ízlik, a sörben–borban – Jávor Pál véleményét kölcsönvéve – túl sok a lé, a töményebb italok okozta bódultságra pedig nincs szükségem, és nincsenek bennem olyan gátlások sem, amik alól csak a „pia” leple alatt mernék vagy tudnék ideiglenesen felszabadulni. Hm, maradna a koffein, tehát a kávé, esetleg a tea, de ezekből is szinte csak patikai mennyiséget veszek magamhoz. Erre a fölöttébb erényes viselkedésre mondhatná az egyszerű proli nagy vígan, hogy „minek él az ilyen?!”, de bizony vannak dolgok, amiket a sárdagasztó jobbágy sosem érthet meg, ahogy a birka sem foghatja fel, minek a sasnak szárny, amikor arra semmi szükség a legeléshez.
Azt mondják a droglegalizáció hívei, hogy a fű nem káros és nem is addiktív. Rendben, fogadjuk most el ezeket a statisztikákat! Csakhogy – be van tiltva. Ha ennyire ártalmatlan kis szer ez, akkor miért is nem bírják ki nélküle?
Itt az elv a lényeg, a szabadság és az indokolatlan tiltás elve, magyarázhatná erre türelmesen a szabadelvű fogyasztó, és rámutathatna, hogy élettani hatásukat tekintve károsabb, veszélyesebb szereket igenis lehet fogyasztani, ezért a fű tiltásának fenntartása egyszerű vaskalaposság, és mint ilyennek, felvilágosult korunkban már nem lehet helye.
A spirituálisabb beállítottságú füves megemlíthetné kedvenc csemegéjének a rasztafári vallásban játszott szerepét, hiszen mint tudjuk, az idegen szép, tehát ami a jamaicaiaknak állítólag jó, az törvényszerűen jó másnak is, seen? Bizonyára felsorolni sem tudnánk a jamaicai találmányokat és vívmányokat, és nem véletlen, hogy az az ország gazdaságilag, kulturálisan és diplomáciailag is az elsők között van – vagy mégsem így lenne?
De ne ragadjunk itt le, vizsgáljuk tovább, mi is a helyzet a könnyű drogok legalizációjával!
Meddig tekintsük „könnyűnek” a drogokat? Miket és hogyan lehessen beszerezni? Hogyan szabályozza a társadalom a szerek elkészítését, minőségbiztosítását és forgalmazását? Az nyilvánvaló, hogy ami tilos, de kereslet van rá, azt alvilági csatornákon szerzik majd be a kuncsaftok, olyan magas áron, hogy sokszor egyéb bűntettet kell elkövetniük, hogy szenvedélyüket – vagy kényszerüket – finanszírozhassák, és még így is könnyen válhatnak lelkiismeretlen gazemberek áldozatává, akik esetleg szennyezett vagy mérgezett szert adnak el nekik. Megannyi kérdés felvetődik itt is, és aligha egyértelmű a megoldás.
Nem jó elfeledkezni arról sem, hogy a lázadás, az önállóságra való – általában tartalmatlan – vágyakozás az ember viselkedési mintázatának jellegzetes része, és ha már felismerjük ezt a tényt, érdemes számítani is rá, amikor az emberekből önfenntartó, fejlődni képes közösséget – társadalmat – próbálunk kovácsolni. Ha a fiatalok, vagy az erre más okból áhítozók lázadni kívánnak, nem bölcsebb-e tálcán kínálni nekik valamilyen kevésbé káros megoldást? Miért ne lehetne a tiltott gyümölcs tulajdonképpen szinte teljesen ártalmatlan gyom, ami nagy hűhóval „tiltva” a vágyak netovábbjává fokozódik az irányítandók szemében, így őrizve meg az emberanyagot, hogy tombolásuk után elégedetten, lényeges károsodások nélkül ügethessenek vissza a karámba?
Régi bölcsesség, hogy az embereket nem lehet a saját ostobaságuktól megmenteni. Aki hülye, az előbb-utóbb kicsinálja magát – de miért kellene ezt a nyilvánvaló igazságot megtagadni? Miért kellene elvárni mindenkitől, hogy teljes értékű, felelős életet éljen? Miért ne adhatnánk lehetőséget arra, hogy bárki szabadon rendelkezhessen a saját életével és úgy tegye azt tönkre, ahogy csak a tehetségéből és fantáziájából futja?
Talán érdemes volna megfontolni egyfajta drogos-jogosítvány bevezetését. Potyadék akarsz lenni? Semmi akadálya – de bizonyos jogaidról le kell mondanod. Mondjuk szívhatod a kendert, nyalhatod a bélyeget, vagy akár lőheted a hernyót, de attól kezdve többé nem szavazhatsz, nem vezethetsz járműveket, nem lehetsz orvos vagy pedagógus, nem is szaporodhatsz, és persze szó sincs arról, hogy bármiféle „rehabilitációt” fizetne neked a társadalom. Te akartad, te választottad. Élj vele – ameddig tudsz, és fonnyadj el, olyan álmokat vizionálva, amik csak a fejedben léteznek, de ott sem sokáig.
Mert ha már liberalizálunk, ha már felbontunk bizonyos elavultnak tartott megállapodásokat, ne borítsuk fel az egyensúlyt, és az is kapjon elégtételt, aki nem érzi tehernek, hogy bizonyos lehetőségeiről lemondjon annak érdekében, hogy más szempontból könnyebb és jobb legyen az élete!
Így igazságos, ugye?
Fontos: A Sátán Egyháza semmilyen módon sem pártolja vagy buzdítja a droghasználatot. A sátánizmus semmilyen praktikájának sem része a droghasználat, hiszen a sátánista nem menekül a valóság elől, hanem arra törekszik, hogy élvezze és uralja azt.
Kommentek (65)
A cikkhez kommentet lehet írni. Ehhez nem szükséges regisztrálni, de a regisztrált neveket csak tulajdonosaik használhatják.
Regisztrált: 2009. augusztus 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
Én is kicsit furcsának tartom, hogy miért kell betiltani egy olyan dolgot, amiről úgy mond szabadon dönthetünk, elszívjuk vagy nem szívjuk el. Tulajdon képen senkinek semmi köze nincs a dologhoz addig ameddig nem ártunk vele másnak. Ennyi erővel a dohányzást is be lehetne tiltani, csak sajnos túl erősek a dohányipari cégek ahhoz hogy egy ilyen döntést bárhol megkíséreljenek. Gondoljunk bele, az illető idegesebb a vártnál és a megszokott két szál helyett elszív öt szálat és kap egy enyhe nikotinmérgezést, ja és mindezt a volán mögött, mondjuk az autópályán, szerintem nem is kéne részleteznem a várt hatást. Nem vagyok antidohányos, és a füvet is kipróbáltam már egy párszor de pusztán kíváncsiságból. Nálam kb ugyanazt a hatást érte el mint, ha bepiáltam volna. Mindenesetre sok értelme nem volt. Talán a tiltások helyett inkább arra kéne törekedni, hogy az emberek kipróbálhassák azt amire vágynak, csak kulturált körülmények között. Hiszen ha valami nincs tiltva, máris csökken a vágy, hogy olyan dolgot tegyünk ami tilos. De ezek csak vágyálmok...
Aki erős, minek gyengítené magát?Aki erős, az pedig szedhet-ihat-szívhat bármit, nem fogja az uralma alá keríteni.
Számomra az fura, hogy az agyhalottak politikai szavazata elvben épp annyit érne, mint a szakértőké, de mit tegyünk, ilyen különös világban élünk!Fura gondolat számomra, hogy mondjuk mondjon le a szavazásról az, aki egy hónapban egyszer, békességben elszív egy szál füves cigit.
Mindig vannak ellenérdekelt felek.Amíg nem háborítja vele más érdekhatárait, addig azt csinál, amit csak akar.
Vannak, akik csak a korbács szavát értik.Szóval sem a tiltás, sem az ítélkezés, sem a jobbító szándék nem vezet sehová.
Meg is van a gyümölcse.Az egykori sámánok és papok remekül fel tudták használi ezeket, mert mértékkel tették, csak egy bizonyos cél érdekében.
Egyébként sok egykori sámánt vagy papot ismersz, vagy csak feltételezed, hogy – az idegen szép?
Éppen egy újfajta mérték bevezetését javasoltam a cikkben.És ha a hiba létezik, onnantól mindegy, hogy a drog valóban egy szer, vagy akár egy látszólag ártalmatlan dolog: minden lehet káros, és veszélyes, ha mértéktelen szenvedélybe torkollik.
A vicc az, hogy nem dönthetsz szabadon, mert be van tiltva. A kétszáz kilós gorilla mondja, hogy tilos.miért kell betiltani egy olyan dolgot, amiről úgy mond szabadon dönthetünk, elszívjuk vagy nem szívjuk el.
„Sajnos”? Megdolgoztak érte. Akinek nem tetszik, köpjön a markába és győzze le őket!sajnos túl erősek a dohányipari cégek
A valóság ezzel szemben az, hogy a legtöbb ember egyszerűen visszaél azzal, ha nincs szigorú kontroll alatt. Nem okos dolog egy kisgyerek kezébe töltött revolvert adni, mert nem érti a helyzetet, és nem képes fölmérni a lehetséges következményeket.Talán a tiltások helyett inkább arra kéne törekedni, hogy az emberek kipróbálhassák azt amire vágynak, csak kulturált körülmények között.
Ebben egészen biztos vagy?Hiszen ha valami nincs tiltva, máris csökken a vágy, hogy olyan dolgot tegyünk ami tilos.
Regisztrált: 2009. augusztus 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
Kicsit elkalandoztam...
A valamit valamiért elv viszont egész hasznos lenne.
A szavazati jogot minimum egy érettségihez kötném.
A "sajnos"-t szerintem csak elírtam, semmi ellenvetésem nincs a munkájuk iránt. Tényleg jól csinálták.
Mindegy is, a lényeg az, hogy aki hülye haljon meg, nem igazán izgat, addig ameddig engem nem zavar azzal amit tesz. :)
Ha meg is tapasztalja, másnapra már nem emlékszik rá.Ha a vágy nem is csökken, de egy jókora áron biztos megtapasztalja a birka nép, hogy mégis mennyire rossz ha nem éppen józan az ember.
Mindegy, a lényeg, hogy ha valami már nem tilos, akkor az nem lázadás.
Aki lázadni akar, kénytelen valami megbotránkoztatót találni magának, főként mert saját erejéből nem tud újat, eredetit produkálni.
A madáragyú lázadó kénytelen volna a még tiltott szerekhez fordulni, amik esetleg már tényleg károsak, és emiatt sokkal nagyobb munka lesz eltakarítani a mocskot, ami lesz belőle, amit okoz.
„Normális”? Miért ne tenné? Vagy az a benyomásod, hogy az „normális” átlagember nem teljesen hülye?De legfőképp olyan dolgokra gondolok itt most amit, ha józan paraszti ésszel nézünk akkor nem kéne tiltani mert aki normális nem teszi azt.
Mert az érettségi garantálja, hogy az illető képes felelősen gondolkodni, nem lehet átverni ügyesen tálalt maszlaggal, és nem utolsó sorban: ért ahhoz, amiről véleményt mond?A szavazati jogot minimum egy érettségihez kötném.
Regisztrált: 2009. augusztus 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
A "normális" alatt azokat az embereket értem akik még tudnak gondolkodni. A tények sajnos azt bizonyítják, hogy elég kevés van belőlük.
Incognito
Egyébként pedig hogy egy adott döntés jó vagy sem az nem abszolút dolog hanem a körülmények függvénye. A drogok teljes legalizálása egy felelős társadalomban, ahol ellenőrzött körülmények között és óvatosan használnák őket speciális célokra, ami lehet akár tudattágítás vagy fájdalomcsillapítás, vagy egyéb egyénre szabott specifikus gyógymód, akár egy teljesen jó döntés is lehet. Jelen társadalmunkban félek tőle, hogy katasztrófához vezetne egy ilyen lépés, ha mindenki szabadon hozzáférhetne bármilyen anyaghoz.
Nyilván ma is szabadon hozzáférhető minden szer, de nem nyíltan és sokkal körülményesebben valamint drágábban, és veszélyesebben..
Én személy szerint nem dobnám a lovak közé a gyeplőt, jelen társadalmunk még rászorul az efféle pelenkázásra, hogy megtiltanak neki bizonyos dolgokat.
A javaslatod Sándor arról, hogy a drogosok mondjanak le bizonyos jogaikról a drogozás jogáért cserébe az én szememben a szabályozás egy igen drasztikus formája, gyakorlatilag lehúznál a WC-n mindenkit aki drogokhoz nyúlt. Ez adott esetben súlyosabb volna, mint egy börtönbüntetés. Szerintem nem szabad ennyire kategórikusan lapátra tenni azokat, akik akár komolyan drogfüggőek, még ha ez adott esetben teher is a társadalomnak, akkor is meg kell nekik adni a lehetőséget - végül is senki sem tökéletes és mindenki követett már el hibákat. Tudom ez már némi keresztény könyörületesség, de ugyanakkor igaz is :). Találkoztam már értékes emberekkel, akik átmentek egy kemény drogos időszakon. Kár lett volna leselejtezni őket.
Miért ne gyengítené magát? Szíve joga. És miért lenne a mértékkel használt tudatmodósító gyengítés? Az alkohol is az, egy pohár fionom bort meginni nem hiszem, hogy gyengítés-gyengeség.
"Számomra az fura, hogy az agyhalottak politikai szavazata elvben épp annyit érne, mint a szakértőké, de mit tegyünk, ilyen különös világban élünk!"
Általánosítás kiragadva egy példára. Azt se vizsgálja senki, hogy az illető nem-e pedofil, neurotikus, stb... Sajnos. Na, nem mintha a szavazás olyan nagyon sokat számítana...
"Mindig vannak ellenérdekelt felek."
Ez nem igaz, ha én az otthonomban elszívok egy szál füves cigit, ahhoz senkinek semmi köze nem lehet.
"Vannak, akik csak a korbács szavát értik."
És mindig vannak, akik azt hiszik, hogy majd ők megmondják, kiket kell megkorbácsolni, mert izé... miért is? Valószínűleg azért, mert ők tudják helyesen. Jószándékból.
"Meg is van a gyümölcse.
Egyébként sok egykori sámánt vagy papot ismersz, vagy csak feltételezed, hogy – az idegen szép?"
Te sokat ismersz, hogy tudod, hogy meg is van a gyümölcse? És sok ilyen kérdést teszel fel? :-)
"Éppen egy újfajta mérték bevezetését javasoltam a cikkben."
Ami azon alapulna, hogy Valaki megmondja nekünk (korbáccsal?), hogy mit vállaljunk milyen tettünkért?
Valahogy nem tetszik. Van belőle elég.
Perspektíva kérdése. Ki mire számít, kinek mi a célja. Az önpusztító nem marad sokáig erős.Miért ne gyengítené magát? Szíve joga.
Valóban nem számít, de ettől még abszurdum marad a darab-darab alapvetés, holott például a befizetett adóval arányos mértékben lehetne különbség a szavazósdiban résztvevők befolyásában.Na, nem mintha a szavazás olyan nagyon sokat számítana...
Csakhogy nem így szól a vonatkozó törvény.Ez nem igaz, ha én az otthonomban elszívok egy szál füves cigit, ahhoz senkinek semmi köze nem lehet.
Egyúttal felhívom a figyelmed arra, hogy ezen a weblapon semmiféle törvényszegést vagy arra buzdítást sem tolerálok.
Mert megtehetik. Mert megvan hozzá a hatalmuk.És mindig vannak, akik azt hiszik, hogy majd ők megmondják, kiket kell megkorbácsolni, mert izé... miért is?
Látjuk és tapasztaljuk a világban, milyen gyümölcsöt hoztak az egykori sámánok és papok ügyködései.Te sokat ismersz, hogy tudod, hogy meg is van a gyümölcse?
Mindig így volt, mindig így lesz.Ami azon alapulna, hogy Valaki megmondja nekünk (korbáccsal?), hogy mit vállaljunk milyen tettünkért?
Félig már elkészültem egy következő cikkel, amiben a „jog” mítoszát és az egyetlen örök törvény természetét járom körül. Gondolom, abból világos lesz, mire gondolok itt.
Elegendő, ha csak addig csorbítunk az illető károkozási lehetőségein míg nagy esélye van, hogy valamilyen szer vagy függőség hatása alatt állhat.Talán érdemes volna megfontolni egyfajta drogos-jogosítvány bevezetését. Potyadék akarsz lenni? Semmi akadálya – de bizonyos jogaidról le kell mondanod.
A javaslatot azzal lehetne kiegészíteni, hogy az illető visszaadhatja a drogos-jogosítványát. Cserébe mondjuk (az utolsó visszaadástól számított, folyamatos ellenőrzéssel eltöltött) öt vagy tíz év múlva visszakapja a jogait.
Hogy szavazati, gyerekvállalási jogot kinek adnék az már más kérdés. :D
Hm, minő egybeesés! A felsoroltak közül én sem fogyasztom egyiket sem, kivéve a teát. A lehető legnagyobb ívben kerülök mindent ami elhomályosíthatja vagy károsíthatja az elmém, esetleg megrövidítheti az életemet (és még csak nem is ízlik).Én magam sosem próbáltam egyetlen tiltott szert sem.
Bennem is felmerült a kérdés, hogy miért van az, hogy a cigaretta legális és a keménydrogok nem.
A válasz egyszerű: azért mert a cigaretta lassan öl.
Ha az emberek pont az "optimális" időben halnak meg, akkor a nyugdíjaskorra járó kedvezményeket, nyugdíjat nem kell fizetnie az államnak. Ellenben a keménydrog gyorsabban öl, azt meg senki sem szeretné, hogy egy munkaképes rabszolga az optimális idő előtt nyiffanjon ki.
Nem túl humánus dolog, de van jó oldala is. Ha nem cigarettázom akkor duplán jól járok.
Sem törvényszegés, sem arra buzdítás nem történt, elméletli vita folyik, amiben fölmerült egy tézis, hogy ki mit talál helyesnek, ez pedig egy elmélet volt benne - a témából adódik.
Rendben, egyesek megtehetik, azonban az itt előhozott "javaslatra" lett fölvetve a dolog. Egyébiránt a szavazás erőszakkal történő korlátozása, és az arra való buzdítás, (ha nem lenne csupán egy érdekes és hasznos vitára lehetőséget nyújtó elmélet!) a hatályos törvényekbe ütközhetne (demokráciallenes megnyilvánulás.) Szerencsére nem így van, hiszen a szabad véleménnyílvánítás meg a jogaink közt van, és úgy vélem, egy elmélettel, gondolatébresztő vitával még egyikünk sem lépett át semmilyen határt.
Hm, érdekes vélemény az egykori sámánokra, mint a hibát okozóra asszociálni a jelenlegi helyzetből...
Igen, így volt, így lesz, hogy mások mondják meg nekünk, esetenként korbáccsal, hogy mit hogyan tegyünk, helyeselni attól nem mindent kell, főleg, ha korbács is szerepel benne.
Akkor azt mondom, hogy lehet, hogy a bor a Te elméded nem tompítja el, de az enyémet igen. A tiszta, logikus gondolkodás képessége nagyon fontos a számomra, sok múlik rajta.Ismételten nem értem, hogy miért lenne önpusztítás pár pohár bor, vagy hasonló dolog (még egészséges is.) Erről beszéltem, hogy nem feltétlenül a szer a bűnös, hanem a felhasználó.
Hogyan definiálnád, hány pohár bor, vagy hasonló dolog számít már önpusztításnak?
Persze, a tény, hogy valami nekem nem tesz jót, még nem indokolja azt, hogy milyen alapon akarok beleszólni mások ivászati, drogászati szokásaiba.
Viszont, gondolj bele a következő szörnyűségbe.
Tegyük fel, hogy egy igencsak csekély értelmű polgártársunk mondjuk részegen, vagy bekábultan visszavonhatatlan károkat okoz nekem, vagy egy hozzám közelállónak.
Ugyan mondhatod azt, hogy ami történt az teljes mértékben a csekély értelmű polgártárs hibája, az övé a teljes felelősség.
De ez vajon változtat azon, hogy az illető visszavonhatatlan kárt okozott? Nem!
Logikus dolog hát, a csekély értelmű polgártársak károkozási lehetőségeit korlátozni, ha van rá mód. És ha valaki az értelmi képességein csorbít is, ha módjában áll...
Ismét nem az alkohol volt a bűnös ebben az esetben sem, amit felvázoltál. Én nem szégyellem, hogy szoktam néhanap szalonspiccig inni, sőt, ifjúkoromban még be is rúgtam, csak hogy tudjam, milyen az. Ezt is típusa válogatja, én nagyon jókedvű, érzelmes, és nyájas leszek tőle, még berúgva is csak csendesen elmosolyogtam magamban a világon. Megjegyzem, hogy a szellemi képességeimnek kutya bajuk sem volt másnapra... tudod, az elmúlik ám, míg a hülyeség például marad, ahogy a viccben is van. Ez is ízlés kérdése, van, aki soha, egyszer sem, még kipróbálás végett sem akarja kiengedni a kontrolt a keze közül, ez az ő döntése, és nem nézem le miatta, pedig tarthatnám mondjuk gyávának.
Akinek olyan csekély az értelme, olyan a természete, hogy némi módosult tudatállapot(megjegyzem, hogy ha jól végzel egy meditációt, akkor az is az) elég ahhoz, hogy előtörjön belőle az agresszió, akkor az az ember szerintem alapból egy időzített bomba, és nem kéne megvárni, míg robban, illetve nem kéne általánosítani, és mindenféle hatásokra fogni az illető antiszociális hajlamait, melyek ha nem lennének, elő sem tudnának törni.
"Bűnös?" Én nem bűnbakot szerettem volna keresni, hanem amellett érvelni, hogy el kellene venni a töltött pisztolyt a gyerektől.Ismét nem az alkohol volt a bűnös ebben az esetben sem, amit felvázoltál.
Abban gondolom mindketten egyetértünk, hogy aki részeg, vagy be van lőve, az hülyeségeket csinál. Aki pedig a saját választásából önpusztító életmódot folytat arról egyenesen sugárzik, hogy természeténél fogva nincs hajlandósága felelősségteljes döntések meghozatalára.
No igen, most ismét előkerül a kérdés, hogy pontosan mi számít önpusztító életmódnak. Erre azt mondtad, hogy mindenki esetében más. Nem tudom.
Nem vagyok benne biztos, hogy arra, aki nem akarja kiengedni a kontrollt a kezei közül a "gyáva" szó illene a legjobban.Ez is ízlés kérdése, van, aki soha, egyszer sem, még kipróbálás végett sem akarja kiengedni a kontrolt a keze közül, ez az ő döntése, és nem nézem le miatta, pedig tarthatnám mondjuk gyávának.
Ha megkérdeznénk kiderülne, hogy ebben még a hősies bátorsággal megáldott alkesz csövesek is egyetértenek. Ők aztán kiengedték a kontrollt a kezeik közül! :-)
Ebben egyetértünk, erről van szó.az ember szerintem alapból egy időzített bomba, és nem kéne megvárni, míg robban
Akiről a világűrből is látszik, hogy tök hülye, attól miért kellene elvárni, hogy alaposan megfontolt döntéseket tud hozni, hogy döntései nem nyilvánvaló ostobaságok lesznek. Szerinted fel tud nevelni egy gyereket úgy, hogy nem eleve bukásra ítélt értékrendszert ad át a gyerekének?
Mit gondolsz, ha egy idegen civilizáció a Földre látogatna, ők hogy neveznék azokat az embereket, akik a saját döntésük (vagy annak hiánya) következtében pusztítják saját magukat? Akik a saját életük időtartamát rövidítik meg szándékosan?
Ha meg kellene magyaráznod ezt a jelenséget az idegen civilizáció tagjainak, mit mondanál?
Nem értünk egyet, szerintem az csinál hülyeséget, aki hülye. Esetleg nagyobbat, ha be van lőve, vagy részeg. Aki viszont nem hülye, az nem csinál hülyeséget akkor sem, ha be van lőve, vagy részeg. Ezt szerettem volna érzékelteteni: attól, hogy berúgsz mondjuk, attól nem változol valami szörnyeteggé. Olyan ez, mint a hipnózis:nem teszel meg olyat alatta, amit amúgy nem szeretnél megtenni. Ha pedig valakiben benne van, csak az alkalmat várja, hogy előtörjön, és az az alkalom el fog jönni. A túlzott kontrol is lehet pont akkora baj, vagy bajt sejtető dolog, mint a teljes szabadon engedés. Igaz, csak az egyén számára. Láttam már olyat, hogy az illető azért nem nyúlt soha alkoholhoz, mert szabályosan rettegett tőle, hogy ez befolyásolná őt. Mi lehet abban az emberben, amitől ennyire retteg, hogy előjön? Pontosan arra használta a józan életet, amire egyesek az alkoholt: hogy ne kelljen szembenéznie a problémáival. Remélem, már érted a "gondolhatnám gyávának"-titulust. Persze ez egy darab eset volt, nem vonható le belőle konzekvencia.
Szerintem mindenkinek szabad akarata van úgy élni és halni, ahogy az neki tetszik. Lehet, pontosan erre a tapasztalatra van szüksége a fejlődéshez. Az ismét más kérdés, hogy ha eközben veszélyeztet mondjuk engem, akkor az meg nekem kéne hogy jogom legyen, hogy lecsapjam, mint a taxiórát. Igen, éppen utóbbi kitétel miatt gyermeket én sem adnék a kezébe, ha van olyan felelőtlen, és valóban úgy él, hogy gyakran nincs felelőssége teljes birtokában.
Hogy mások mit szólnakakár az én, vagy az emberiség életvételéhez, az kicsit sem tud érdekelni.
Ha jól értettem, Sándor amellett érvelt a cikkben (és emellett próbáltam érvelni én is), hogy az alapján (is) szeparáljuk el a felelősségteljes döntést hozni tudó embereket a többiektől, hogy az adott illető önpusztító életmódot folytat-e, vagy sem.Aki viszont nem hülye, az nem csinál hülyeséget akkor sem, ha be van lőve, vagy részeg. [...] Igen, éppen utóbbi kitétel miatt gyermeket én sem adnék a kezébe, ha van olyan felelőtlen, és valóban úgy él, hogy gyakran nincs felelőssége teljes birtokában.
Nem amellett szólt az érvelés, hogy az alkoholt vagy a kábítószert végérvényesen és minden eszközzel be kellene tiltani, mert ez javítana a helyzeten. Sem pedig amellett nem szólt, hogy aki alkoholt iszik, vagy kábítószerfogyasztó az "rossz", "bűnös" ember.
Kétségkívül az ördög maga.Mi lehet abban az emberben, amitől ennyire retteg, hogy előjön?
ZAP! Most lőtték porrá a Földet. Nem volt logikus. :-)Hogy mások mit szólnakakár az én, vagy az emberiség életvételéhez, az kicsit sem tud érdekelni.
Embertársainkból elég sok időzített bomba, és nem is kell kezükbe a töltött pisztoly... a legártatlanabb dolgot is képesek természeti katasztrófává változtatni. Az alkohol és a pszichoaktív drogok (nem pusztán a "drogok", a gyógyszerek egy része is) persze kiváló eszközök, ám a tiltással elég minimális hatást lehetne elérni. Tiltás vagy sem, aki akar hozzájut... most, ilyen kései órában is elmehetnék a legközelebbi városba, s 10-15 perc után vehetnék nagyon olcsón egy kiló füvet, pedig nem vagyok fogyasztója. Az alkohol esetén ez különösen igaz, mivel házi főzdét építeni nem nagy dolog, én is meg tudom csinálni könnyedén.
Cipőt idézve: "Aki hülye, az is marad!"
Törvénnyel, dogmatikával, erőszakkal csak ideig-óráig lehet hatást elérni, a baj elég mélyen gyökerezik a társadalomban és ezáltal az átlag ember értékvilágában, hogy generációk alatt is nehéz lenne kibányászni onnan. Szinte minden egyes vallás megpróbálta a "megfelelő" moralitásra oktatni (néha egyenesen kényszeríteni) az embert, látjuk, milyen hatással... politikai korlátozással is ugyanoda jutunk.
Az embernek magától kéne felismernie, hogy mi a helyzet... arra meg nagyon sokan nem képesek.
Emellett még mindig azt mondom, ne legalizálják a drogokat (és ne áruljanak orvosi előírás nélkül mindenféle gyógyszereket)... és szigorítsák meg az alkohollal kapcsolatos előírásokat: közterületen inni tilos, ittason (x% feletti véralkoholszint, mint vezetés esetén is) nem tartózkodhat közterületen.
Ha má' iszik/drogozik, legalább ne mászkáljon körbe, mint időzített bomba....
Bár megjegyzem, hogy a felvetett ötlet igenis az volt, hogy az akármilyen könnyű droggal élőket,(a mennyiség se volt jelölve) esetlegesen lemondatni a jogaikról. Feltételezhető volt, nem azért, mert olyan jó emberek a vélemény szerint... Mindez nyakon öntve egy adag halványan észlelhető utalással egy olyan világnézetről, ahol az a helyes ösvény, ha egy erősebb kávét sem iszik az ember, a többiek tévúton tévelyegnek a szellemi tompaság mocsarában. És "szeparálni" kéne, ami számomra hagy egyfajta felsőbbrendű ízt maga után. A cél szentesti az eszközt, szét kell választani a konkolyt a búzától - mondták már az invizítorok is.
Most erre mit mondjak: bizonyára én tévedtem. Legalább tudom belőle, hogy gondolkodtam... De ha mégis ilyen lenne a levonandó vélemény, akkor sem néztem pulóvernek, mert nem célom a térítgetés, hanem csak előadtam a nézetemet én is vele kapcsolatban. Ennyi.
Nem valami fejlett lények azok az idegenek, ha lakott bolygókat lövöldöznek szét, csak mert a benszülöttek életvitele nem szimpatikus nekik. Bizonyára ők is a szeparálás hívei. :-)
Kérdés, hogy akkor mennyivel jobbak azoknál, akiket szétlőttek -ezeknek akarjunk megfelelni? :-)
Nem véletlen. Hallottál arról, hogy a sátánista az „idegen elit”? Olvastad-e a Sátán Egyházának célkitűzéseit?És "szeparálni" kéne, ami számomra hagy egyfajta felsőbbrendű ízt maga után.
Incognito
Személy szerint a kifogásom az alkohol ellen az, hogy valóban tompítja a szellemet, és károkat okoz. Az előnyök pedig nem túl számosak, valóban oldja kicsit a gátakat, és megkönnyíti a kommunikációt, ilyen ismerkedős-bulizós estekre alkalmas lehet, de sokkal érdemesebb megoldani a problémákat, mintsem ideig-óráig felmentést kérni alóluk némi alkohollal. De hát persze ha valaki szabad akaratából így dönt, hát üsse kő, alkalmanként még elmehet. Itt még a szolid alkoholfogyasztásról van szó.. Ez sem teljesen veszélytelen, a gyermeknemzést mindenképp érdemes elkerülni alkoholos befolyás alatt az okkult tudományok szerint. Egyébként pont ezért volt ilyen buzgó Hitler abban, hogy az elmebetegek mellett az alkoholistákat is kivágja a láncból. :)
Ő egy tökéletes árja fajt akart, felülről kikényszerített módon. Én nem vagyok híve a túlzott szabályozásnak, inkább azt mondom, meg kellene ismertetni az embereket a tényekkel, aztán mindenki válasszon magának. Nyilván ez ahhoz vezet majd, hogy az emberi faj kettészakad, azokra, akik próbálják kinemesíteni magukban az emberi oldalt, és azokra, akik megadják magukat az állatinak.
Most egyébként pont ebbe az irányba terelnek minket felülről, hogy fejhető, nyírható birkák legyünk, és bár némileg burkoltan, de igen markánsan bátorítanak arra, hogy "élj ezerrel", és ne tagadj meg magadtól semmit, a drogokat sem, és ne gondolj a holnapra. Az eredmények látszanak. Nem mintha visszasírnám a keresztény mazochizmust és önmegtagadást, igazából az igazság a kettő között van, félúton.. :). Ez persze nem valami se hideg se meleg középszerűséget jelent, hanem azt, hogy ÉSSZEL éljünk :).
Az "erősebb joga" számomra is természetes, amennyiben tényleg arról van szó, hogy attól erősebb. Ha ilyen erősebbel találkoznék, akkor elismerném, ha helyesnek találok egy eszmefuttatást, akkor egyetértek.
De ha úgy látom, hogy általánosított tévedés...
Sokan képzelik azt, hogy ők felsőbbrendűek, de be kell látni: minden birka ezzel vígasztalja magát. Hogy azt hiszi, attól még nem lesz valóban az - annál nekem kicsit több kell, mint hogy kijelenti magáról.
Úgy vélem, ez jogos.
Igen, nem maga az alkohol, vagy bármi más jelenti a problémát. És probléma eltusolására, menekülésre használni az alkoholt, vagy bármi mást, nem igazán nyerő dolog.
Bár szerintem az emberiség sose szakadna ilyen élesen ketté, a dualisztikus látásmód így is sokakat fertőz, de azért nem mindenki dől be annak, hogy csak két út létezik. A természetes szelektálódás egy létező folyamat, aki gyenge, akin eluralkodnak ezek a dolgok, aki mindig menekül, az előbb-utóbb belepusztul, és ez így van jól, ez a fejlődés természetes rendje.
Hitler is megpróbálta többek közt ezt is, igen, szerintem sose lesz sokáig működőképes semmiféle elitista, diktatórikus rendszer, volt már pár, meg is bukott mind. Az ember mindig jobban akarja csinálni, mint ahogy ez magától működik... eddig még sose jött össze.
Felvilágoisítani az embereket:nos, ez meg a birkáknál nem működne. Egyszerűen nem fogják fel a dolkokat, nem gondolkoznak, nem tudatosak, legtöbbször önmagukkal sincsenek tisztában, nemhogy bárminek is a hosszútávú következményeit figyelmbe tudják venni.
Valóban, az "ésszel élés"-ahogy te mondod, és nem a megtagadása mindennek, és nem is a totális "élj ezerrel" lenne talán az ideális. Nekem mindenképp.
Szinte mindent megtehetsz, ha tudatosan teszed, mert akkor te uralod, és nem fordítva.
Bár szerintem az emberiség sose szakadna ilyen élesen ketté
Véleményem szerint picit elkapkodtad ezt a kettéválásos elméletet, nem arról van szó, hogy lesz két fél, mely egymásnak tökéletes ellentéte. Sokkal inkább arról, hogy lesz két rész: az elit, és mindenki más. Az elitbe sorolom mindazokat, akik tudatosan élnek, és ennek megfelelően képesek használni (vagy nem használni) a szóban forgó eszközöket, és lesz a másik rész, mely számtalan különböző fokozatból áll.
Ez a "szeparálás" nem éles kettéválást jelent, a határvonalakat nem lehet olyan tisztán meghúzni, hogy "ez iszik"/"az nem iszik". Lesz egy tábor, mely egészen tudatosan él, és lesz egy tábor mely kevésbé tudatosan él, fokozataiban közelítve az állati léthez. És bár az igaz, hogy a rosszak közül a legjobb is rosszabb, mint a jók közül a legrosszabb, viszont saját ligájukban mindkét fél már-már végtelen útból választhat.
A következő gondolattal világítanám ezt még meg:
Ha a hamisság egyszerűen az igazság ellentéte lenne, nagyon könnyű lenne felfedezni, hiszen mindig csak két dolgot kellene ellenőrizni. A valóságban viszont az a helyzet, hogy a végtelen lehetőségek közül csak egy igaz - de azt sokféleképpen ki lehet fejezni -, minden más hamis (különböző mértékben).
Az elitizmusról csak annyit, hogy most is az elit irányítja a tömeget, és a Nietzsche által hangoztatott "hatalom akarása" elv alapján épp arra törekednek, hogy az elit minél kisebb létszámú legyen, a nyáj meg nagyobb... régebb is így volt, s mikor a Hitlerhez hasonlók megpróbálták az ellenkező irányba billenteni a mérleget, nagyon komoly ellenállásba ütköztek (ami talán nem leküzdhetetlen, de kituggya).
Ami a sátánista elitizmust illeti: szerintem határozottan nincs szó arról, hogy rendszerszintű elitizmust akarna a Sátán Egyháza. "Satanists are born, not made."
Csak én mindennek hívom a hasonszőrűeket, csak elitnek nem. Számomra ez a normális és természetes, tehát nem kiválóság, amit az elit szó sugall, hanem a többiek vannak egy szint alatt, sajnálatos módon.
Nem is mondtam ilyet, hogy ezt akarna, általánosságban volt szó a témáról, és arra a legjobb példa a rendszerszintű.
Ha így értetted, akkor ez már most létezik, és mindig létezett.
Ez minden társadalom alapja... vezetők és vezetettek. Abból az alapvető tényből következik ez, hogy nem vagyunk egyenlőek... Visszavezetve a dolgot a pszichoaktív anyagokra: a lényeg épp az lenne, hogy törvényes falat húzzunk a két réteg közé, mely megakadályozná, hogy a tudatlanok kárt okozzanak másoknak és maguknak ezek hatása alatt. Egyetlen társadalmat alkotunk, ha az egyik réteg ostobaságokat csinál, az mindannyiukra hatással van... és van aki csak a korbácsból ért.
tehát nem kiválóság
Ezek az emberek kiválnak a tömegből, tehát az én értelmezésemben kiválóak. Lehetnének sokkal kiválóbbak is (vannak is, akik azok), de ez abból a tényből nem von le semmit, hogy felette állnak a tömegnek.
hanem a többiek vannak egy szint alatt, sajnálatos módon.
Szerintem ez egy egyszerű fizikai törvény eredménye: a minimális ellenállás irányába való törekvés. Mennél alacsonyabb az átlag szintje, annál egyszerűbb az arra alkalmasoknak fölé emelkedni.
Épp tegnap írtam a fórumba a következőt: a rosszak közül a legjobb is rosszabb, mint a jók közül a legrosszabb. Ha relatíve nézzük, minden rétegben meg lehet határozni az elitet. Ha meg egy abszolút kritérium alapján döntünk arról, hogy ki elit és ki nem... az már szubjektív döntés, és így nem nagyon képezheti vita tárgyát.
általánosságban volt szó a témáról
A probléma ott van, hogy a sátánizmus és a Sátán Egyháza általában nem illik bele az általános sémákba...
A fű már kicsit meredekebb cucc, nem véletlenül hívják a nehezebb drogok előszobájának (akármennyire is könnyűdrog). Továbbá a jamaikain kívül nem hinném hogy más kultúrának az alapelemét képezné (mint a pia a világ többi részén).
Az alkohol agresszívvé tehet, ez viszont valóban problémás. Nem ez a jellemző, de előfordul. A fű meg hosszútávon tompítja az agyat, és átsodorhat a keményebb cuccra. El lehet dönteni, hogy melyik a kisebb rossz a társadalom számára.
Asszem ezek után nem csoda, ha azt mondom, hogy alkalmanként szoktam inni nem is keveset, de a drogokat mindig is kerültem, mert azt tapasztaltam a környezetemben, hogy könnyű függővé válni, még ha csak fűről is beszélünk. Onnantól meg könnyen hülyül az ember. Hoffmann bácsi találmányát megtapasztaltam, de azon kívül, hogy egy maradandó élmény marad, totális baromságnak tartom a használatát. A piától nem látom a saját tudatomat kívülről, és nem támad meg a parapanda, a drogtól esélyes. Ennyi.
Regisztrált: 2010. április 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
(Előre is bocsánatot kérek, ez lehet, hogy hosszú lesz.)
Néhány dologban azonban nem értek egyet 100%-osan.
Jamaika gazdasági "szányalását" nem lehet egyértelműen a fűhöz kötni, ez szerintem a sztereotípiák hatása, persze, azt sem lehet tagadni, hogy része a problémának az, hogy a fél nemzet 0-24 kb egy bokor szintjén örül annak, hogy létezik. Egy majdnem tisztán mezőgazdaságra építő ország nem éppen sikerre kárhoztatott mostanában. (Főleg ha hozzávesszük a már említett bokor-dolgot.)
Már előttem is írták, és én is azt tartom, hogy a kulcs az egyensúly. Ideális esetben - felelősen gondolkozó emberek alkotta társadalom - nem szabadna tiltani valamit, csak mert módosítja tudatunkat.
A csoki a boldogsághormonok termelését fokozza, tiltsuk?
Ha jóllakunk, szintén "módosul a tudatunk", tiltsuk az evést?
Tiltsuk be a futást. Igaz, hogy "kis mennyiségben" még jót is tesz, de ha két napig futok, megdöglök...
Lehet egy személyes szertartás része, mikor az ember csendben ülve, egy pohár bor elfogyasztása közben átgondolja a vele történeteke, terveit, lehetséges kimeneteleket, stb. Ha valakinek ehhez fű kell - nem ipari mennyiségre gondolok - hát hajrá.
Persze vannak olyan szerek, amikből nincsen olyan mennyiség, ami még jót tesz. De ezt az ember - ha van esze - nem próbálja ki.
A probléma, hogy az ideális eset nem áll fenn. Vannak, akik sakálrészegen ölnek, vagy olyan mennyiségben "tépnek", hogy még a lerakás után két hónappal is bambán vigyorognak idejük nagy részében, kb. 5 perccel lemaradva a világ többi részétől. (Ezt sajnos láttam.)
Erre a problémára nehéz megoldást találni: ha nincs tiltás, az idióták tovább ölik magukat, de ami még rosszabb, hogy esetleg másokat is.
Viszont ha tiltjuk, Esetleg feleslegesen fosztunk meg felelős embereket attól, ami jó nekik. (Persze lehet azt mondani, hogy kibírják nélküle, ami igaz is, de miért tiltsunk valamit, ha az náluk nem szorul tiltásra?)
Regisztrált: 2010. április 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
Számomra az fura, hogy az agyhalottak politikai szavazata elvben épp annyit érne, mint a szakértő
Ezt nem teljesen értem. Ha egyes kérdésekben a szakértő vélemény számítana, nem létezne szavazás. Politikai értelemben a szavazók nagy része tényleges agyhalottnak számít, nézzük meg a választási plakátokat. Az értelemre próbálnak hatni? Vannak érvek? Én csak szlogeneket látok... Az értelmi meggyőzés az emberek nagy részénél halott ötlet, marad az érzelem. Akkor meg annyira mindegy, ki agyhalott, ki nem.
A szavazati jog érettségihez kötése pedig ötletnek nem rossz, de láttam jópár olyan egyetemi végzettségű embert, aki politikai téren a kritikai képesség teljes hiányáról tett tanúbizonyságot nem egyszer. (A félreértések elkerülése végett: mindkét oldalon.)
Persze van némi különbség a 8 általánost végzettek és a maradék között, de sajnos csak annyi, hogy az előbbi el tudja olvasni, mit ikszel be (még ha 2 perc alatt is), és nem a logó alapján választja ki...
Archos:
Csak én mindennek hívom a hasonszőrűeket, csak elitnek nem. [...] tehát nem kiválóság, amit az elit szó sugall, hanem a többiek vannak egy szint alatt...
Kicsit megcsavartad, de ugyanazt mondod. Kíváló az, ami egy bizonyos általános szint felett helyezkedik el. Nem szeretjük elitnek nevezni, mert az egyenlőséget hallva nőttünk fel, és az elithez rossz képzetek társulnak, de attól még az marad.
Az elitista diktatórikus rendszerek legfőbb hibája talán az volt, hogy másodlagos fontosságú jegyek alapján képződött az elit. (Faj, osztály, gazdasági csoport)
Szerintem kétféle utópi lehetséges:
-Egy felelős társadalom, talán valami genetikai csoda folytán.
-A már említett szeparált társadalom, tudás, képességek alapján. (Az persze más kérdés, hogy egy ilyen rendszer nem tudom, meddig maradhat tiszta és "igazságos")
Regisztrált: 2010. április 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
És a végére még egy idegesítő okostojáskodás: a tea hatóanyaga a tein, nem a koffein.
(Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett, csak most cseppentem bele a témába.)
Miért is jó azok véleményét kérni bizonyos témákban, amikhez semmit sem konyítanak?Ha egyes kérdésekben a szakértő vélemény számítana, nem létezne szavazás.
Regisztrált: 2009. augusztus 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
"Miért is jó azok véleményét kérni bizonyos témákban, amikhez semmit sem konyítanak?"
Pláne, hogy a hozzá nem értők egy ilyen szintű szavazásban mindig többségben vannak, a harc már csak azon folyik, hogy ki tud több embert meggyőzni a maga butaságával.
....
Szerintem, az lenne a legkézenfekvőbb kifejezés, hogy mindenki elit az önmaga módján, de csak akkor ha megtalálja ezt saját magában. Talán egy bizonyos állandó közös szintet nem lehetni kijelölni. Mindenki több vagy kevesebb a másiknál. Kérdés csak az, hogy ez mennyire hasznos az egyénnek, vagy másoknak.
Regisztrált: 2010. április 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
[...] a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz.
Köszönöm az információt, erről lemaradtam.
Miért is jó azok véleményét kérni bizonyos témákban, amikhez semmit sem konyítanak?
Pontosan ezt feszegettem én is. Attól, hogy most ez van, nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele.
Mindenki több vagy kevesebb a másiknál. Kérdés csak az, hogy ez mennyire hasznos az egyénnek, vagy másoknak.
Hát igen, nem mindegy, hogy valaki messzebb köp nálam, vagy esetleg valamely tudományos területen tud többet.
Kérdés csak az, hogy ez mennyire hasznos az egyénnek, vagy másoknak.
Az a gond, hogy egy bizonyos tulajdonság hasznosságát is a társadalom ítéli meg. Manapság egy fiatal férfinál majdhogynem előnynek számít, ha nem nélkülinek néz ki. Attól, hogy ezt ők "hasznosnak" tartják, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy én is annak tartom. Viszont az ő szemükben az, hogy valaki például tud olvasni (nem a betűzésre gondolok), nem számít hasznosnak. Akkor most melyik hasznos a társadalomra nézve?
Erről egy Marilyn Manson dalszöveg jutott eszembe:
"Do we need it? NO! Do we want it? YEAH!"
(most zenei értéktől eltekintve nézzétek a példát)
Kényszeríti valaki a fiatal férfiakat, hogy semlegesneművé degenerálják magukat? Mióta számít a bugrisok véleménye?Manapság egy fiatal férfinál majdhogynem előnynek számít, ha nem nélkülinek néz ki.
A sátánista etika világos és örök, mert a hamisítatlan, megfigyelt, létező világelvre épül.Akkor most melyik hasznos a társadalomra nézve?
A társadalom érdeke addig számít, amíg az általa biztosított előnyök meghaladják a miatta szükséges lemondásokat.
De válaszolok, ha megjelenik: A diktatórikus társadalmakkal az a baj, hogy a már hatalmon lévőket senki sem ellenőrzi. Jó dolog is az erősebb elve, egészen addig, míg az illető méltatlanná nem válik rá, és el nem kezdi kizsigerelni a kiszolgáltaottakat, mondjuk a gyerekeket, innentől nálam megdől az erősebb elve, nekem az az erős, aki nem szorul hasonló dogokra- és amíg legyőzik, elnyomják, addig nem erős, tehát hiába is a szájtépése, megérdemli. Magyraul: amíg nem vagyunk elég erősek, hogy kilépjünk a mókuskerékből, ( és nem a hangyaboy részének, akár a királynőnek látni magunkat, hanem egyénnek) na, addig lesznek szerintem csak ilyen ábrándjaink, mint a társadalom irányítása.
Hogy valaha is, valaki is jobban csinálná? Na, ez az, amit sose fogok elhinni. Hogy én is egy dalból idézzek: "az urak keze mindig sáros"- Akela.
Nincs kivétel, nincs mentség, nincs kegyelem, a fogaskerék bizony azt is bekapja, aki azt hiszi, hogy rajta ül, és minél magasabban ül, annál nagyobbat puffan. Huh, most kedvem lett egy kis Orwellhez. :-D
Nem ez volt az oka, de ha ennyire szeretnéd, szívesen megindoklom: untam a „jaj, bántják a kicsiket, és mivel én kicsi vagyok, biztosan mindenki más is az” szöveget.Már volt itt még egy válaszom napokkal korábban, csak (bizonyára rendszerhiba, netszakadás, földindulás) miatt nem jelent meg
Hogy lehet „méltatlanná válni” az erőre? Az erő, a hatalom nem jóságos Mikulás bácsik jellemzője.Jó dolog is az erősebb elve, egészen addig, míg az illető méltatlanná nem válik rá
Ilyen a világ. Az erős uralkodik a gyengébb fölött.el nem kezdi kizsigerelni a kiszolgáltaottakat
A sátánizmusban van egy ideillő mottó: én vagyok önmagam megváltója!Hogy valaha is, valaki is jobban csinálná? Na, ez az, amit sose fogok elhinni.
Meglehetősen defetista gondolkodás. Ritkán hasznos.Nincs kivétel, nincs mentség, nincs kegyelem, a fogaskerék bizony azt is bekapja, aki azt hiszi, hogy rajta ül, és minél magasabban ül, annál nagyobbat puffan.
A fogaskerék azt kapja be, aki leül sajnálni magát.
A szavazás például úgyis csak színjáték, nem dönt el lényegileg semmit. Nem mindegy hát, hogy kit engednek az urnákhoz? Teljesen felesleges időt és pénzt fecsérelni a szavazási jog korlátozására. Főleg úgy, ahogyan te felvetetetted, a befizetett adóval arányosítani az egyes voksok súlyát. Gondolj bele ennek a bürokratikus költtségeibe, amit persze megint csak a te adódból kellene fizetni.
Az elvet persze értem, de az én szememben ez éppúgy egyfajta értelmetlen idealizmus, mint magának a demokráciának az eszménye. Mi hasznod lenne abból, ha többet számítana a szavazatod másokénál? Jobb, okosabb emberek jönnének ki a választások győzteseként? Ugyan. De még ha így is lenne, te személy szerint mit nyernél vele? Az életedet te magad irányítod, nem a politikusok - innen nézve talán még amellett is lehetne érvelne, hogy minél inkompetensebbek, annál jobb.
A drogokkal hasonló a helyzet. Nekem teljesen mindegy, hogy ki mivel kábítja magát, és hogy ezt legálisan vagy illegálisan teszi. Az én életemen ez semmit nem változtat. A deviáns elemektől megpróbálom magam távol tartani, ennyi.
Tök mindegy, hogy mondom a véleményem. Azért teszek még egy próbát: Vannak, akik csak azt hiszik, hogy erősek. Meg hogy ők jobban csinálnák. De nem csinálják, ugyanúgy lent vannak, és ugyanúgy kicsik. A szájuk meg nagy.
Erről ennyit, úgyse lesz értve-máshogy lesz értve.
Igen, épp ez a lényege. De ez nem rosszabb mint az, ahol ugyan ellenőrizni lehet a hatalmat, de tenni ellene nem (a legtöbb "demokratikus" országban ez a helyzet). Az utóbbi csak felesleges erőforráspazarlás.A diktatórikus társadalmakkal az a baj, hogy a már hatalmon lévőket senki sem ellenőrzi.
Ezért inkább ne akarjunk elérni semmit, ne szeressük a hatalmat, oltalmazzuk a gyengéket, maradjunk a halottak szintjén... ez ismerős valahonnan. Az élet akarása a hatalom akarása. Akinek nem ez a természetes, az sodródjon csak, amerre az élet viszi.Nincs kivétel, nincs mentség, nincs kegyelem, a fogaskerék bizony azt is bekapja, aki azt hiszi, hogy rajta ül, és minél magasabban ül, annál nagyobbat puffan.
De látom, ennek a beszélgtésnek értelme nem sok értelme, ami a cálja, arra más partner való, nem én. Talán szerencséd lesz, és erre jár egyszer egy keresztény, vagy magát fehér mágusnak képzelő hobbiboszi.
Különben is, ehhez olyan kicsi, és gyenge vagyok. :-) (hogy kezd érdekesebbnek tűnni még a Mónikashow is)
Ne „és”, inkább „vagy” kapcsolatot tegyél a felvetéseim közé! :)kicsit ellentmondásosnak tűnnek az érveid.
A szavazás bizarr cirkusz, de ha már szavazgatnak a népek, miért ne lehetne azt igazságosabbá tenni, hogy az rendelkezhessen a pénzével, aki azt megteremtette? Kárenyhítés ez, hiszen nem lehet máról-holnapra bevezetni a galaktikus diktatúrát vagy a Párt uralmát.
Nem nehéz belátni, hogy egy nyugodt, kiegyensúlyozott társadalomban könnyebb érvényesülni, mint valami anarchiában vagy gyerekcipőben járó kleptokráciában.Az életedet te magad irányítod, nem a politikusok - innen nézve talán még amellett is lehetne érvelne, hogy minél inkompetensebbek, annál jobb.
Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy minden tét nélkül való az ötletelésem, ezért nyugodtan leírom, ami éppen az eszembe jut, de kontraproduktív volna úgy tenni, mintha teljesen immúnis lennék a csorda ide-oda sodródására.
Ebben nem értünk egyet. :)Nekem teljesen mindegy, hogy ki mivel kábítja magát, és hogy ezt legálisan vagy illegálisan teszi.
Vannak. És?Vannak, akik csak azt hiszik, hogy erősek.
Elméletem szerint? Sosem volt ilyen elméletem. A saját magad kitalálta kísértetekkel próbálsz viaskodni.elméleted szerint, mondjuk egy felnőtt férfi, aki erősebb és nagyobb hatalmú, mint egy gyerek, csak azért nem tehet meg azzal bármit, mert az törvénybe ütköző
A hisztizésre nem vagyok kíváncsi.Különben is, ehhez olyan kicsi, és gyenge vagyok.
Illetve......éppen ezért viszont nem gondolom, hogy akármilyen törvénynek vagy társadalmi berendezkedésnek lényegi hatása lenne a dolgok folyására.
Az, hogy milyen feltételekkel kapsz hitelt nagyban függ az adott kormánytól. És ez bizony nem kis dolog, ha magadnak kell megkeresned az önrészt (azaz nem tolja alád apuci a házat, kocsit, stb).Az életedet te magad irányítod, nem a politikusok
Az, hogy milyen a közbiztonság ugyancsak függ a kormánytól. A lényeg hogy te is a saját bőrödön érzékelheted, hogy mit tesz/nem tesz az adott rendszer.
Ilyen szempontból nem mindegy például, hogy a szavazási rendszerből kizárnak-e mondjuk 1 millió embert, vagy sem. Ugyanis az már tényleg képes hatni a hatalomra. Más kérdés, hogy ez ábránd marad, tehát az ilyen elmélkedések maximum agytornának lehetnek jók. Annak viszont nagyon is:D
Az tény, hogy felesleges túl sok energiát beleölni olyan dolgokba, amikre nem tudsz hatni (és rád sem tud hatni), de a teljes nemtörődömség szűk látókört eredményezhet, ami tudatlanságba torkollhat.
Nekem teljesen mindegy, hogy ki mivel kábítja magát, és hogy ezt legálisan vagy illegálisan teszi. Az én életemen ez semmit nem változtat.
Ha egy drogos lelő aztán kirabol, hogy anyagot vehessen, talán másképp látod majd...
Ugyanazon mókuskerék-társadalomban talpalunk mind, ha az egyik elég nagyon elkúr valamit, mindenkinek kell kicsit ritmust váltania. Persze az erős ember hatékonyabban védi ki az efféle hatásokat, tökéletes védelem nem létezik (az elszigetelődésen kívül, de én azt nem tartom épkézláb ötletnek).
@Archos
egy felnőtt férfi, aki erősebb és nagyobb hatalmú, mint egy gyerek, csak azért nem tehet meg azzal bármit, mert az törvénybe ütköző
Pontosan ez a helyzet. Az, hogy melyik törvény miatt nem teszi meg egy másik kérdés. Vannak emberek, akiket csak a társadalmi törvények tartanak vissza, vannak olyanok, akiket a saját fejlesztésű gerincük.
A hatalom eszköz, nem jó vagy rossz... jó vagy rossz csak akarattal és tetterővel rendelkező lény lehet. Aki elég erős/ügyes/okos/szerencsés ahhoz, hogy megszerezze a hatalmat, vele együtt megszerzi a jogot is, hogy éljen vagy visszaéljen vele, ahogyan kedve látja... és természetesen vállalja a következményeket, tetszik-nem-tetszik.
A világ nem igazságos, az emberek akarnak azok lenni... erről a jelenségről André Linoge írt egy megszívlelendő gondolatot a fórumban nemrég, "Sátánizmus a magam módján" témában.
Regisztrált: 2010. április 3.
Kommentek: 5
Karma: 0
egy felnőtt férfi, aki erősebb és nagyobb hatalmú, mint egy gyerek, csak azért nem tehet meg azzal bármit, mert az törvénybe ütköző
Talán nem gond, ha a Bibliát idézem:
"Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!"
Zsoltárok könyve 137.
Abban az időben rendszeres volt az asszonyrablás, és hát ugye a menyasszonyhoz néha tartozott kisgyerek, na ezen gyorsan segítettek.
Az, hogy egy gyermek megölését tiltottnak tartod-e, nagyrészt a kortól függ, amelyben élsz. Régen egy-egy háborúban gondolkodás nélkül mészárolták őket is, manapság pedig egy háborús sérült gyerek képei az egész világot bejárhatják.
Félre ne érts, nem azt mondom, hogy helyes megölni, csak arra próbálok rámutatni, hogy értékítéleted és a saját magad köré állított korlátokat a kor jobban befolyásolja, mint hinnéd.
Igen, csak a törvények tartanak vissza (még ha "belső" törvények is). Csak annyi a kérdés, mit fogadsz el törvénynek.
(Egy kicsit eltértünk a témától, talán érdemes lenne a fórumban folytatni, ha van rá igény.)
"Nem nehéz belátni, hogy egy nyugodt, kiegyensúlyozott társadalomban könnyebb érvényesülni, mint valami anarchiában vagy gyerekcipőben járó kleptokráciában."
Ez csak addig igaz, amíg a nyugalom és kiegyensúlyozottság nem megy a társadalmi mobilitás rovására. Azért hagyjunk helyet a természetes rétegződésnek is :) A drogos példánál maradva, a libertalizáció talán megkönnyítheti a lecsúszást az arra érdemeseknek, miért kéne ennek az útjába állni?
@Deimoss
"Az, hogy milyen feltételekkel kapsz hitelt nagyban függ az adott kormánytól."
Sokan pont most isszák a levét annak, hogy túlságosan is könnyen kaptak hitelt. Mindenkinek alapvetően abból kell főznie, amije van, (elsősorban a képességekre és a szorgalomra gondolok, bár persze a gazdag szülő sem hátrány). Nem állítom, hogy egy kormány nem teremthet lehetőségeket, de mint a bedőlő hitelek példája mutatja, végül mégis csak az egyénen múlik, hogy mit tud kezdeni azokkal. Az pedig már egy politikaelméleti vita tárgya lehetne, hogy a "jónak" titulált kormányok tényleg inkább a lehetőségek megteremtésében jeleskednek-e, nem pedig azok beszűkítésében (a "közjóra" hivatkozó túlszabályozásban, a magas adókban stb.)
@Lord Sólyom
"Ha egy drogos lelő aztán kirabol, hogy anyagot vehessen, talán másképp látod majd... "
Ezért tettem hozzá, hogy megpróbálom magam távol tartani a deviáns elemektől. És jobban járok, ha ebben magamra, nem pedig a törvényekre vagy a "közbiztonságra" számítok. Mert ha mégis lelőne egy drogos, csekély vigaszt jelentene, hogy a drogok amúgy illegálisak (és hogy vélhetően a fegyvert sem törvényesen szerezte).
Az én életemen ez semmit nem változtat.
Amit mondtam, azt gyakorlatilag erre volt válaszolva... a semminél jelentősen több hatása van annak, hogy az efféle anyagokat hogyan kezeli a társadalom. A birkák elsődleges irányítója a törvénykezés (nem feltétlenül a legális), annak változásai növelhetik illetve csökkenthetik a deviáns elemek kialakulásának veszélyét.
Egy megfelelően megszerkesztett társadalomban az ilyesmi veszélye jóval alacsonyabb, és az csak haszon, ha nem kell a védekezésre energiát pazarolni...
Persze abban teljesen egyetértek, hogy törvények ide vagy oda, az ember elsősorban saját maga kell megteremtse a neki megfelelő környezetet.
Tudsz ilyenre példát mondani? Az mondjuk evidens, hogy teszem azt Dánia jobban kezeli a dolgot, mint a SZS által linkelt elmaradottabb régiók (hajrá AIDS!), de szerinted hol kezelik ma a legjobban a drogproblémát, és mi a trükkje?Egy megfelelően megszerkesztett társadalomban az ilyesmi veszélye jóval alacsonyabb, és az csak haszon, ha nem kell a védekezésre energiát pazarolni...
Nézzük, gyakorlatban hogy működhetne a dolog: mondjuk egy adott, az átlagember számára hosszútávon nem káros mennyiségig bárki vehessen és civilizált keretek (otthon, kocsmákban, café-shopokban) között fogyaszthasson alkoholt vagy marihuánát (mondjuk havonta x mennyiséget), és attól a ponttól, hogy ennél a mennyiségnél többet kíván magához venni, szintezve kell lemondania bizonyos jogairól, tehát egy hónap alatt elfogyasztott x-y mennyiségig nem vezethet autót, y-z mennyiségig már nem tölthet be bizonyos állásokat, stb...
Alkoholt vagy marihuánát jövedéki termékként, állami felügyelet mellett lehetne a fent említett rendszerben vásárolni (így talán még az alvilágból is el lehetne némi pénzt „szivattyúzni”), és ennek megfelelően az illegális kereskedelmet/birtoklást/fogyasztást hatványozottan kéne büntetni. Hogy még egy visszatartó erő legyen: minél többet akarsz bármit vásárolni, annál drágábban teheted meg.
Akinek családja van nem mondhat le ezen jogairól, és nem teheti tönkre magát szabadon semmilyen szerrel, mert a gyerekei életét nincs joga tönkretenni a saját életének tönkretételével (ameddig önellátóak nem lesznek).
A szintek átjárhatóak lennének: Ha ismét felelősségteljes életet szeretnél élni, megteheted, ha egy (jó) ideig nem fogyasztasz semmit, visszaléphetsz a „kiinduló” helyzetbe. Ezt megteheted mondjuk 2-3 alkalommal, mert ha egyesek folyamatosan fel-le járkálnának a szintek között, azzal csak rengeteg adminisztrációs költséget, állásüresedéseket hagynának maguk után.
Itt is, mint minden társadalomban színre lépnének a deviáns elemek („nekem egy liter pálinka naponta meg se kottyan”), akik a rendszert kikerülve, illegálisan beszerzett/előállított szerekkel: rossz minőségű, szennyezett marihuánával, házi lőrékkel, ragasztóval-higítóval stb. bódítanák magukat, ebből következne újfent az ittas/drogos járművezetés, a befolyásoltságból adódó erőszakos bűncselekmények és ettől a ponttól ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. Bármennyire „korrekt” a rendszer mindenkivel, absztinenssel-drogossal egyaránt, lesznek, akik úgy érzik, ők annyival jobbak a többinél, hogy egész egyszerűen rájuk nem érvényes, hogy alkoholistaként/drogosként nélkülözhető elemei lennének a társadalomnak. Különösen egy ilyen „érett”, „felnőtt” országban, mint a miénk az egésznek az lenne a vége, hogy a többség elfogyasztaná a legális adagot, majd hazafelé egy sötét sikátorban megvenné a holnapra valót is. Ennek a megvalósíthatóságának is a cikkben írt általános társadalmi tulajdonság, az örök igény a lázádásra lenne az akadálya.
A nyilvánvaló bekövetkezett állományromlás nyomában széthúzás, konfrontációk járnának, az egész újabb politikai álcsatározásoknak szolgálna apropóul, jó nagy és hangzatos kampányokkal, gittegyletekkel, amikre aztán megint csak el lehet költeni jó sok adóforintot, nem beszélve a rendszer kiépítésére feleslegesen elköltött tetemes pénzmennyiségről, merthogy lényegi értelemben minden maradna a régiben.
Jól hangzik, de szerintem nem jó ötlet.
Mivel nem éltem huzamosabb ideig külföldön, nem mondhatok érdembelit arról, hogy hol kezelik az említett problémát a legjobban. Viszont itt, Székelyföldön szerintem elég jól kezelik a dolgot... Két kezemen meg tudnám számolni, hogy hány nyilvánvalóan drogfüggőt láttam eddig (Budapesten egy hónapot voltam és hetente láttam annyit, hogy a két kezemen nem tudnám megszámolni). Emellett a bűncselekmények illetve balesetek száma, melyek hátterében a drog áll, elenyésző.
A legális akadályoknak ehhez a hozzáálláshoz nem sok közük van, pontosabban annyira akadályok, mint madárnak a kerítés.
A dolog trükkje szerintem a neveltetésben és a mentalitásban keresendő: ide még nem tört be az "amerikai álom" nevű őrület. Az én generációm, és még az utánam jövő esetén sem nagyon látszik, hogy különösebben vonzaná őket a drog... persze vannak, akik kipróbálják, ám errefelé nincs igazából piaca a dolognak. A könnyen elérhető alkoholhoz képest drága, és mintha az emberek jobban tisztában lennének azzal, hogy veszélyesebb is.
Meg kell jegyezni viszont, hogy a helyzet fokozatosan változik, a globalizáció itt is érezhető... előbb szépen lassan az új szülők generációja lesz globális ökör, aztán már ahhoz illő gyerekeket is nevelnek...
A megoldás kulcsa szerintem a nevelés, ahhoz meg a törvénynek vajmi kevés köze van.
A legtöbben a fogalommal sincsenek tisztában, de még a weboldal hordozta szellemi tartalomhoz sem értek fel.
Még csak nem is érdekes látni ezeket a különbségeket, már annál inkább unalmas.
Feltételezem, ez a cikk részben azért született, hogy a kommunikáció a közönség és a produktum között belülről fakadó őszinte kétirányúságával, rámutasson végre ki is regisztrál erre az oldalra, hogy miért az kézenfekvő.
Másrészt aki ide jár sulykolni az igazát és késztetést érez a bizonyítási vágya kielégítéséhez is, annak még inkább több keresnivalója van egy színes reklámokkal tűzdelt közösségi oldalon mint itt.
A vélemény fontos, de amíg nem vagyunk tisztában önmagunkkal, csak az önáhítat szülte képzelgéseinknek adhatunk hangot.
A legális akadályoknak ehhez a hozzáálláshoz nem sok közük van......A könnyen elérhető alkoholhoz képest drága...
Az hogy drága a cucc, annak is köszönhető hogy nem tudod minden boltban ezt árulni. Tehát a törvény is "jó valamire" jelen esetben.
Viszont valóban a nevelés a kulcs, amiben a médiának is nagy szerepe van. Amilyen beteg rajzfilmek mennek a Cartoon Network-ön, nem csodálom hogy a fiatalság különféle szerekhez nyúl:D
@Solaris
Mit értesz tudatos élet alatt? Mi az unalmas? Meg ilyenek.
Az egyéni elképzelésem szerint a tudatmódosító, bódító szerek használatával nem járulunk hozzá ehhez a folyamathoz.
A tudatos drogfogyasztással sem, mivel az egy folyamatosan változó személyiséget kölcsönöz.
Ami unalmas: az alkohol, vagy drogfogyasztó réteg ellenérvelése.
Meg ilyenek azjó
De ha teszem azt fél üveg bor elfogyasztása után jobb a hangulatom, jobban jönnek a poénok, és ez imponál a célközönségnek (ami tegyük fel hogy nekem jó), akkor itt most a tudatosság elvesztésén kéne töprengenem, vagy élveznem kéne a helyzetet (illetve ki kéne használnom azt)? Amíg a tudat tiszta, addig nincs gond, és az utóbbit kell választani. Ha már nem az, akkor könnyen lehet hogy hibákat követsz el feleslegesen.
A "meg ilyenek" azért volt ott, mert a nagypofájú, ámde semmitmondó hozzászólásra hasonlóan mélyenszántó reakció dukál.
Az hogy drága a cucc, annak is köszönhető hogy nem tudod minden boltban ezt árulni. Tehát a törvény is "jó valamire" jelen esetben.
Valamire igen... de az nem sok. Nagyjából egy hónappal ezelőtt állt át Románia a zéró toleranciára a tudatmódosító szerek terén (ami nem igaz, mert alkohol és dohány még szabad forgalomban van... de ők így hívják). Addig legálisan lehetett kapni bizonyos drogokat ("legál" ahogy errefele hívták), többnyire marihuána, ópium illetve morfium nagyon felhígított változatai, találomra válogatott gyökerekkel keverve. Egy adag ára (ami nagyjából arra elegendő, hogy 6-8 órai kábulatot kölcsönöz) nagyjából 3 liter jóféle 60-70%os pálinka ára körül mozgott. Utóbbival egy hétig is lehet "dolgozni"...
A felár egy része a legális korlátozásból származott, ám több, mint 50%a az előállítás költsége miatt volt. A legtöbb drogot egyszerűen költségesebb előállítani, mint az alkoholt (itthon évente 2-300 liter pálinkát főzünk, s nagyjából 2 heti "legál" adag árába kerül).
Minden szervezetbe vitt anyagnak van hatása a tudatra, mindenki teste reagál rá. Te sem vagy kivétel. Mond azt, hogy a számodra elfogadhatónak vélt tudatosságig iszod magad, így helyes lesz az állítás.
Nagypofájú hozzászólás nem történt, tények lettek közölve, vegyesen az egyéni elképzeléseimmel.
Mindenkinek van ilyen, jobb esetben. Ha ezt sikerült magadra venned az a te bajod, szerintem szükségtelen a levegőbe harapni.
[www.origo.hu]
A jelenlegi magyar társadalomban a füvet egyfajta kvázi-legális drognak is tekinthetjük, amit a bölcs vezetők odalógatnak a lázadásra vágyók orra elé, hogy élvezhessék ezt a kis a törvényszegést. Elkövethessék a maguk kis „lázadó bűncselekményét” ami ráadásul alacsony kockázattal is bír, hiszen lebukás esetén is minimális a megtorlás. Inkább így szegüljön szembe a rendszerrel az ember gyereke, mint kocsi-gyújtogatással, vagy a konkurens pártra való szavazással.
Más:
Mi a véleményetek arról, ha súlyos betegségben szenvedők használnak drogot fájdalmaik enyhítésére? Mielőtt valaki rossz irányba terelné a témát, Magyarországon a súlyos betegeknek (pl.: rákosoknak biztosan) teljesen legális az orvos által felírt (és, érthető módon, csak kisebb bürokráciai hadművelettel kiváltható) drogok használata, szóval maradjunk az erkölcsi vonalnál.
Murena
Ezért ők másképp élik meg azt az állapotot amikor drogoznak és nem tesznek semmi olyasmit ami káros a környezetükre.
Incognito
Azt akartam ezzel mondani, hogy a drogosprobléma csak egy kis szelete egy nagyobb problémának, annak a problémának, ami a francia forradalomig nyúlik vissza, a modern demokrácia ugyanis itt mutatkozott meg először, nem a görögöknél, a névbeli azonosság ellenére.
Szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezek a szép elvek a jelenlegi értelmezésükben a kenyeret és játékokat degenerált kultúráját hívták újra életre.
A kérdés az, hogyan is lehetne kimászni ebből a slamasztikából, kíváncsi volnék, mi a sátánizmus válasza erre a problémára.
Én nem látok más választ, mint először egyénileg kimászni, vagyont szerezni, és utána megpróbálni hatni a világra. Ötletek?
2010. július 6. 12:33
Archos
Regisztrált: 2010. július 4.
Kommentek: 12
Karma: 0
Aki gyenge, meg fogja találni a maga drogját, ha betiltanák az összes kábító/élínkítő/tudatmódosító szert, akkor a játékszenvedéllyel, vagy éppen a munkamániával fogja magát "lőni". Aki erős, az pedig szedhet-ihat-szívhat bármit, nem fogja az uralma alá keríteni. Fura gondolat számomra, hogy mondjuk mondjon le a szavazásról az, aki egy hónapban egyszer, békességben elszív egy szál füves cigit. Miközben az alkoholista, aki otthon a feleségét rugdossa és a gyerekeit veri, és elissza a pénzt a család elől...
Nem a drog milyensége, komolysága vagy könnyűsége a befolyásoló tényező, hanem az, ahogyan az illető él vele! Amíg nem háborítja vele más érdekhatárait, addig azt csinál, amit csak akar.
Aki menekülni akar a valóság elől, vagy mentséget keres brutálatisánának, egyébbjének a létére, az pedig meg fogja találni ennek a módját. Szóval sem a tiltás, sem az ítélkezés, sem a jobbító szándék nem vezet sehová. Ha a drogokra kenjük az emberek hajlamait, akkor ugyanazt csináljuk, amit ők: mentséget keresnek rá, hogy egyáltalán létezik.
Az egykori sámánok és papok remekül fel tudták használi ezeket, mert mértékkel tették, csak egy bizonyos cél érdekében.
A hiba, mint mindig, most sem az eszközben van, hanem a fehasználóban.
És ha a hiba létezik, onnantól mindegy, hogy a drog valóban egy szer, vagy akár egy látszólag ártalmatlan dolog: minden lehet káros, és veszélyes, ha mértéktelen szenvedélybe torkollik. A kulcs itt is a tudat.